Gyakorlati tanácsok videószerkesztéshez

Az alábbi néhány irányelv betartásával megkönnyítheti a filmszerkesztési munkát. Természetesen e szabályokat rugalmasan kell alkalmazni, különösen humoros vagy kísérleti munkák esetén.

·     Ne vágjon olyan jeleneteket egymás mellé, amelyekben mozog a kamera. A követő, közelítő vagy távolító és egyéb mozgó felvételeket mindig statikus felvételekkel válassza el egymástól.

·     Az egymást követő felvételeknek eltérő kameraállásból rögzített felvételeknek kell lenniük. A kamera látószögének legalább 45 fokkal kell eltérnie.

·     Arcok egymás utáni megjelenítésekor az arcokat váltakozva, különböző látószögből felvéve kell bevágni.

·     Épületek felvételekor változtassa a nézőpontot. Azonos típusú és méretű felvételek esetén a képátló felváltva hol a bal első és jobb hátsó, hol a jobb első és bal hátsó pontokat kösse össze.

·     Akkor vágjon, amikor a szereplők mozognak. A néző figyelmét leköti a mozgás, és a vágás szinte észrevétlen lesz. Különösen hosszú felvételek elé célszerű félbevágott mozgást bevágni.

·     A vágások harmonikusak legyenek, kerülje a vizuális töréseket.

·     Minél kevesebb a mozgás, annál rövidebb legyen a jelenet. A gyors mozgásokat tartalmazó jelenetek hosszabbak is lehetnek.

·     A hosszú felvételekben több a tartalom, tehát hosszabb megjelenítést is igényelnek.

A videóképsorok tudatos módon való elrendezése nem csak bizonyos hatások létrehozását teszi lehetővé, hanem akár olyan üzenetek közvetítését is, amelyeket nem lehet vagy nem szabad bemutatni a filmekben. A mondanivaló vágások segítségével történő megjelenítésének alapvetően hat módszere van:

Asszociatív vágások

A felvételek meghatározott sorrendben vannak összefűzve annak érdekében, hogy asszociációkat indítsanak el a nézőben, a tényleges üzenet azonban nem jelenik meg. Példa: Egy férfi fogadást köt a lóversenyen, a következő jelenetben azonban már egy autókereskedésben látható, amint épp egy drága új autót vásárol meg.

Párhuzamos vágások

Két cselekmény párhuzamos bemutatása. A film váltogatva jeleníti meg a két cselekményt, a jelenetek a befejezéshez közeledve egyre rövidebbek. E módszer segítségével a feszültség és bizonytalanság érzetét lehet kelteni a nézőben, amint a film a csúcspont felé közeledik.  Példa: Két autó különböző irányból ugyanazon metszéspont felé közeledik nagy sebességgel.

Kontrasztvágások

A film szándékoltan váratlan vágással vált át egy jelenetről egy teljesen eltérő másik jelenetre a kontraszthatás érdekében. Példa: Egy turista hever a tengerparton; a következő felvételen éhező gyermekek láthatók.

Helyettesítő vágás

Olyan események helyettesítése más eseményekkel, amelyeket nem lehet vagy nem szabad bemutatni (gyermek születik, de a felvételen a tényleges gyermekszülés helyett egy bimbózó virág látható).

Ok-okozati vágások

A felvételek ok-okozati viszonyban állnak egymással: az első felvétel nélkül nem érthető a második. Példa: Egy férfi verekszik a feleségével, majd a következő jelenetben már összehúzva magát alszik egy híd alatt.

Formális vágások

Az eltérő tartalmú felvételek egymás mellé helyezhetők, ha van valami közös bennük – például azonos a formájuk, a színük vagy a mozgásuk. Példák: Egy kristálygömb és a Föld, egy sárga esőkabát és sárga virágok, egy zuhanó ejtőernyős és egy aláhulló madártoll.

Gyakorlati tanácsok videószerkesztéshez