Szerkesztés
Egy fontos eseményt mindig változó nézőpontból és kameraállásból kell felvenni. Később a szerkesztés során kiválaszthatja a legjobb kameralátószög(ek)ből készült felvételeket. Tudatosan törekedjen arra, hogy a felvételeket több kameralátószögből rögzítse (először a bohócot a cirkuszporondon, de aztán a nevető nézőt is a bohóc szemszögéből). A főszereplők mögött is történhetnek érdekes események, illetve a főszereplők fordított nézőpontból is láttathatók. Ez később hasznos lehet a filmbeli hangsúlyok arányának kialakításakor.
Ne fukarkodjon a fontos dolgok vagy személyek közeli felvételével. A közelképek rendszerint jobban néznek ki és érdekesebbek a televízió-képernyőn, mint a távolról készült felvétek, és az utómunkálatok során jobban tűrik az effektusok alkalmazását is.
Távoli és félközeli felvételek
A távoli felvételek révén a néző áttekintheti a cselekmény színhelyét. Ugyanakkor e felvételek segítségével a hosszabb jelenetek feszesebbé tehetők. Amikor a film közeli képről vágással távolira vált át, a néző már nem látja a részleteket, ezért így könnyebb érzékeltetni az időbeli ugrásokat is. Egy félközeliben felvett mellékszereplő szintén elterelheti a figyelmet a főcselekményről, és ha szükséges, lehetőséget nyújt a cselekménytől való fokozatos eltávolodásra.
Teljes cselekmény felvételekor a cselekményt elejétől a végéig rögzítse. Ezzel megkönnyíti a szerkesztést.
A filmidő kezelése némi gyakorlatot igényel. A hosszú eseményeket nem mindig lehetséges teljes egészében felvenni, és a filmekben ezeket a jeleneteket gyakran erősen rövidített formában ábrázolják. Mindazonáltal a cselekménynek logikusnak kell maradnia, és a vágásoknak szinte soha nem szabad figyelemfelkeltőnek lenniük.
Ez az a pont, ahol a jelenetek közötti átmenetek fontos szerephez jutnak. Még abban az esetben is, ha szomszédos jelenetek időben és térben elkülönülnek, a szerkesztési igények oly zökkenőmentessé tehetik a kapcsolódásokat, hogy ezek a nézőben nem tudatosulnak.
A sikeres átmenet titka a két jelenet közti könnyed kapcsolódás létrehozásában rejlik. A cselekménnyel összefüggő átmenet esetében egy kibontakozó történet egymást követő eseményeinek kapcsolódásáról van szó. Így például egy új autóról készített felvétel a bevezetője is lehet az autó tervezéséről és gyártásáról készített dokumentumfilmnek.
A semleges átmenet önmagában nem utal kibontakozó történetre vagy idő-, illetve térbeli ugrásra, hanem lehetővé teszi egy jelenet különböző részeinek zökkenőmentes összekapcsolását. Ha például egy pódiumbeszélgetés felvételekor bevág egy érdeklődve figyelő nézőt, zökkenőmentesen bevághatja ugyanannak a beszélgetésnek egy későbbi részét úgy, hogy a köztes részt kihagyja.
A külső átmenetek a cselekménytől eltérő jeleneteket ábrázolnak. Egy anyakönyvi hivatalban felvett házasságkötés esetében például bevághat egy hivatalon kívüli külső felvételt egy készülőfélben lévő meglepetésről.
Az átmeneteknek a film mondanivalóját kell kihangsúlyozniuk, és mindig illeszkedniük kell az adott szituációhoz, nehogy a néző összezavarodjon, vagy elveszítse a történet fonalát.
A cselekmény logikai sorrendje
A szerkesztés során összefűzött felvételeknek a cselekmény szempontjából megfelelő módon kell egymáshoz kapcsolódniuk. A nézők csak akkor képesek követni az eseményeket, ha azok logikusan következnek egymásból. Egy pergő vagy látványos kezdéssel már a film legelején meg kell ragadni a néző figyelmét, és azt a film legvégéig fenn kell tartani. A nézők elveszthetik érdeklődésüket vagy összezavarodhatnak, ha az egymást követő jelenetek sorrendje illogikus vagy időrendje hibás, illetve ha túl mozgalmasak vagy túl rövidek (három másodpercnél rövidebbek). A film alapgondolatának folytonosságát jelenetről jelenetre biztosítani kell.
Törekedjen az eltérő felvételi helyszínek okozta különbségek áthidalására. Használhat például közeli felvételeket az időrendi ugrások áthidalására oly módon, hogy ráközelít egy arcra, majd néhány másodperc múlva eltávolodik tőle, és egy másik jelenetre vált.
A folytonosság – egy jelenet részleteinek következetes alkalmazása a másik jelenetben is – létfontosságú a kielégítő nézői élmény biztosításához. A napsütéses időben furcsán hatnak a nyitott esernyőt tartó mellékszereplők.
Az, hogy milyen ritmusban vannak vágva a film egymást követő jelenetei, gyakran a film mondanivalóját és hangulatát is befolyásolja. A várt jelenetek hiánya és a jelenetek időtartama egyaránt alkalmas a film mondanivalójának módosítására.
Ha egymás után hasonló felvételeket vág össze, vizuális törések keletkezhetnek a filmben. Ez az eset áll elő, ha például a szereplő az egyik pillanatban a kép bal oldalán, majd a következő pillanatban a jobb oldalon látható, vagy ha először szemüveggel látható, majd anélkül.
Kerülje az egymás utáni követőfelvételeket
Csak akkor vágjon be követőfelvételt egy másik mellé, ha a kamera iránya és követési sebessége azonos.